2013. március 11., hétfő

6.Érzelmek/Luna meglepetése (part1)

Hali!!! :) Nagyon nagyon sokat késtem,de  most itt vagyok és már sűrűbben hozok részeket! Ígérem! :)
Nem is beszélek annyit.Tessék értékelni!! Itt a második blogomnak az első része:). katt

Kellemes olvasást!!! :) x


Lezuhanyoztam majd pizsomában az erkélyre kiültem egy száll cigi kíséretével.

Másnap*

Mindig is  szerettem sokáig aludni,de most valamiért hamar ki ment az álom a szememből és csak az üres falat bámultam.Gondolatok hada cikázott a fejembe.
Miután sikerült fel kelnem vissza tért a rosszullét.Szédültem és vert a víz.
Két kezemmel megtámaszkodtam majd felhúztam magam az ágyon.Próbáltam szabályozni a légzésem,de nem sikerült.Hevesen ziháltam már ettől a pár mozdulattól is.Remegtem.
Letöröltem az izzadságcseppek majd ki botorkáltam a mosdóba ahol a csapból ittam.A csap szélére támaszkodtam.
Zaynel egy fürdőszobánk volt amin osztozkodni kellett.Persze neki pont akkor kell menni vécére amikor épp én vagyok.
- Héé!Minden rendben? - jött be a fürdőbe.
- Per.. - nem bírtam befejezni,mert összeestem,de Zayn pont elkapott.Felkapott majd bevitt egy szobába,lerakott az ágyra ami gondolom az övé lehetett,mert egy ismerős bútor sem volt benne.

- Minden oké csak kicsit megszédültem. - keltem fel.
Kicsit meginogtam,de miután vissza nyertem az egyensúlyom magabiztosan vettem az irányt az ajtó felé,ha Zayn vissza nem ránt.Mellkasunk összeért.A mentolos leheletét éreztem az arcomon.
- Mi a baj? - kérdezi suttogva.
- Csak megszédültem.Ennyi!Nem nagy ügy. - szabadultam ki a szorításából majd ki sétáltam a szobából.

Olyan furcsa az egész szituáció,mert tudom,hogy csak játszik velem.Még az első csókomon sem vagyok túl.
Nem szeretek érzelmekről beszélgetni.Ezek mindig is távol álltak tőlem.
A szobámba vettem az irányt ahol felöltöztem.

Hajamat laza kontyba fogtam majd lementem a nappaliba.
- Jó reggelt Loren! - köszönt mosolyogva Yaser. - Hogy aludtál?
- Neked is. - halvány mosolyt erőltettem magamra. - Jól. Patricia? - kérdeztem meg.
- Konyhában. - mutatott  arra.

Megpillantottam Patriciát miközben mosogat.
Neki dőlve az ajtófélfának onnan néztem amit csinál.
- Áá.Szia! - köszöntött mosolygósan.
- Szia.Nekem muszáj lenne elmennem Bradfordba. Elmehetek? - kérdeztem meg.
- Persze. De egy feltétellel! Ha Zayn elvihet! Elég veszélyes egy hely.
- Felőlem. - nagyon nem akarom,hogy ő vigyen el!
-ZAYN!! - kiabálta el magát Patricia. - Amúgy miért akarsz oda menni? -
- Fontos dolgom van amit el kell intéznem. - zártam le ennyivel a témát.


Zayn már lent is volt.Felkapta a kocsi kulcsokat majd intet,hogy menjek utána.
Zsebre dugott kézzel mentem utána.
- Hova szállítsalak? - kérdezte nem éppen kedvesen.
Még mindig a reggeli incidens a baja,hogy durván ott hagytam,de egyszerűen nem tudok mit kezdeni a helyzettel.Így járt!
- Elég ha a belvárosba kiraksz.Onnan már tudom hova megyek. - fonom keresztbe a karomat a mellem alatt,elfordítom a fejem.

Út felénél megszólal.
- Sajnálom amit Waliyha mondott.Tudod elég féltékeny tudd lenni,de ha nem féltékeny akkor nagyon aranyos tudd lenni.
- Nincs mit sajnálnod.Nem zavar.  - hazudtam a szemébe,mert igen is zavar.

- Rendben. - sóhajtott egyet majd az utat figyelte.

Zayn lerakott ahol mondtam neki,de ide adta a telefonszámát,hogy hívjam fel ha kész vagyok,mert van pár elintézni valója.

- Loreeeeeeeeeeen!! - hallom meg a nevemet.Hátra pillantok ahol meglátom Lunát.
Halvány mosoly jelenik meg az arcomon Lunát látva.Még magnak se merem bevallani,de egy igazi barátot találtam meg benne.
- Hogy vagy? - szaladt oda hozzám.
- Megvagyok. - vettem elő egy cigit.Mindig tánc előtt egy szállal elszívok. - És te?
- Én iss. - vigyorgott,mint egy vadalma.
- Mi történt,hogy ilyen jó kedved van? - kérdeztem meg.
- Össze jöttem egy fiúval. - harapott bele az alsó ajkába.
- Kinek volt hozzád idegzete? - kötöttem belé.
- Szemét. - bökött vállba mire el nevettem magam.Ő meg pufogott,de ott bujkált a mosoly a szája sarkában.
- Ki a szerencsés? - kérdeztem rá.
- Hááát...jött egy új táncos és elhívott randira és utána meg megkérdezte leszek e a barátnője és igent mondtam és...NAA ennyi! - pirulgatott.
- Haha. - ennyi jött csak ki.
Már kíváncsi vagyok az alakra.
Majd beléptünk a táncterem ajtaján.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése