2013. február 9., szombat

01. Mama

Sziasztok!! Itt az első rész!! Remélem bejövős.;)
 Kellemes olvasást! xx




you don't wanna wait.. - hagytuk abba a táncot Kimmel. Intettünk Tomnak aki lekapcsolta a számot.
Kimmel össze pacsiztunk majd leültünk a táncterem fapadlójára.
- Jó voltál. - mosolyogva nyújtja felém a hideg ásványvizes palackot Luna. - Kössz. - mosolyogva fogadom el tőle a vizet. - Máma megyünk a szokásos helyre? - kérdezi meg Luna. - Jó lenne.- kortyolok bele a hideg vízbe. - Megbeszéltük. - kelt fel majd nyújtotta a kezét amit elfogattam és felhúzott a földről.- Mentünk! Majd este! - szólt a többieknek Luna.- Rendben.Csősztök!- köszöntek. Felkaptam a sporttáskámat majd indultunk kifele a táncteremből.Rögtön megcsapta az arcomat a friss levegő.Jó volt már kint lenni,mert már elég fülledt volt benn a levegő. Tavasz elején jártunk ezért hűvös volt,összébb húztam a kapucnis felsőmet majd zsebre dugott kézzel indultunk haza. Luna az egész utat végig csacsogta,de én messzebb laktam,mint ő ezért az út felénél elbúcsúztunk.Egyedül folytattam tovább.
Kezdtem érezni a nikotin hiányát ezért elő vettem a zsebemből egy szál cigit és elszívtam.Egyszerűen nem tudok cigi nélkül élni ez olyan függőség,mint a tánc anélkül sem birok meg lenni.Elvonási tüneteim lesznek ha nem  kapom meg.Pedig kezdetben egy-két szállal megvoltam egész nap,de miután a nevelő anyám meghalt rákban után meg a nevelő apám öngyilkos lett azóta már egy nap nem bírom ki egy-két szállal.Nem ismerem az igazi szüleimet.A nagymamámmal élünk ketten Bradfordban egy kis albérletben.Mamám nyugdíjából és az én kevés fizetésemből élünk meg.
Bradfordban nem egészen a legbiztonságosabb részében lakunk ezért nagyon kell vigyázni,akár melyik sarkon megtámadhatnak.
Elnyomom a csikket majd belépek a ház ajtaján.- Megjöttem! - kiabáltam mamának. Szokatlan a nagy csend.Nem szokott ilyen lenni.Ledobom a táskámat a földre majd be megyek a konyhába ahol senkit sem találok,tovább megyek a nappaliba ott sem találok senkit,bemegyek a nagyi szobájába ahol az ágyban találom,kezében egy levéllel. - Mama! Úgy megijesztettél. - mentem oda hozzá majd próbáltam volna megölelni,de észre vettem valamit. Nem lélegzik.Gyengéden megráztam a vállát,de nem reagált rá. - Kérlek! Mama!!Ne hagyj itt!!Könyörgöm!! - lábadt könnybe a szemem majd sírva rázogattam közben kiabáltam neki hátha,hátha felébred,de nem történt semmi.









Kezemet a hideg,fehér arcára tettem majd egy puszit nyomtam a homlokára. - Szeretlek. - mondtam majd megpillantottam a levelet a kezében.Elvettem tőle majd zsebembe raktam.Elővettem a telefonomat majd tárcsáztam a mentőket.
A mentők kijöttek és elvitték még utoljára rá pillanthattam a fehér arcára ami olyan nyugodt volt,ősz göndör tincsei precízen álltak a fején,mint mindig tiszta és ápolt volt.Elmondták,hogy melyik hullaházba viszik majd itt hagytak.Nem nagyon foglalkoznak azokkal akik ezen a környéken laknak.
Miután elmentek csendben lerogytam a földre majd zokogásba kezdtem.
Miután valamilyen szinten lenyugodtam elő vettem a fehér levelet majd elolvastam a tartalmát :

Drága Loren!

Amikor már ezt a levelet olvasod én már nem leszek itt veled.Szeretném elmondani,hogy nagyon büszke vagyok rád és nagyon sajnálom,hogy el kell hagyjalak,de nekem ennyi volt.Lejárt az időm,de előtted ott áll az egész élet ezért kérlek ne tedd tönkre!
Mivel nem vagy nagykorú ezért a nevelő anyukád testvéréhez kerülsz.Tudom,hogy nem akarod,de ők nagyon szívesen befogadnak és megtudják mind azt adni amit én nem bírtam.Őket már értesítettem az érkezésedről és nagyon várnak.Kérlek menj hozzájuk és ne legyél rossz!
Tudod,hogy cukorbeteg vagy,de mindig elfelejted be adni az inzulint vagy csak nincs kedved.Kérlek ügyelj rá és ne felejtsd el,és mérd is meg.
Fogadj szót,és ne keveredj bele semmi rosszba!Vigyázz magadra és kérlek ne sírj miattam!Nem haltam meg,ott vagyok veled a szívedben.
Szeretlek!
Vigyázni fogok rád.
Mama

- Mama!Megígérem! - mosolyodtam el.












A levelet  bele raktam a zsebembe majd ki mentem a nagyi szobájából.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése